Amikor a XIX. sz�zad k�zepe t�j�n megjelent a moden fantasy, sz�mtalan olyan m�tosz, legenda �s k�z�pkori irodalmi anyag volt, amelyb�l az �r�k �tleteket mer�thettek. Ha v�gigtekint�nk az elm�lt 130 �v hihetetlen�l gazdag fantasy-term�s�n, meg�llap�thatjuk, hogy a s�rk�nyok csak ritk�n jelentek meg a m�vekben, olyan s�rk�nyok pedig, amelyekre illik a "j�lelk�" jelz�, m�g kevesebbszer szerepeltek. Szent Gy�rgy legend�j�t nagyon sokan - fel- �s �tdolgozt�k, ez�rt ezzel most ne foglalkozzunk. �sszpontos�tsunk ink�bb a fontosabb �j�t�kra.
Az egyik legeredetibb t�rt�net, amely mind a mai napig nagy �rdekl�d�sre tarthat sz�mot, Kenneth Grahame m�ve, The Reluctant Dragon (A kelletlen s�rk�ny), amely 1898-ban l�tott napvil�got. (Grahame az 1989-ban �r�dott Dream Days [�lomk�r] c�m� k�nyv�nek egyik fejezet�ben, valamint az 1895-ben kiadott The Golden Age [Aranykor] c�m� munk�j�ban komoly k�s�rletet tett arra, hogy �gy jelen�tse meg a gyermekkort, ahogy azt a gyermekek val�j�ban �t�lik. Az Aranykor-t tekinthetj�k a Bill Waterson �ltal �rt K�zm�r �s Huba [Calvin & Hobbes] k�zvetlen �s�nek. Grahame nev�t egy�bk�nt a The Wind in the Willows [Sz�l a f�zesben] tette ismertt�.) Ebben a t�rt�netben egy olyan s�rk�ny szerepel, amely ink�bb a csendes �letet kedveli, �s nem szereti a fosztogat�st, a d�l�st, a hercegn�k elrabl�s�t, a lovagokkal v�vott k�zdelmeket �s hasonl�kat. Grahame elvetette azt az elk�pzel�st, hogy a s�rk�nyok esztelen, tombol�, v�rszomjas vad�llatok. Az � s�rk�nya verseket �r, �s amikor Szent Gy�rgy felt�nik a sz�nen, egyszer�en nem hajland� megv�vni vele. A szent lovagot a k�zeli v�ros lak�i b�ztatt�k fel a s�rk�ny meg�l�s�re. (Eg�sz este hallgattam a t�rt�neteiket... a gyilkoss�gokr�l, a fosztogat�sokr�l, a gonosz cselekedetekr�l. Tal�n t�lz�sokba bocs�tkoztak, tal�n nem mindig volt meggy�z� �s hihet� amit elmondtak, de az eg�szb�l meg�llap�tottam: a s�rk�ny rossz, ez�rt el kell puszt�tani.) Szent Gy�rgy szomor�an konstat�lja, hogy a v�ros lak�i fogad�sokat k�tnek a s�rk�nnyal v�vand� k�zdelm�re: n�gy-hat ar�nyban a sz�rnyet tartj�k es�lyesnek. A lovag �s a szel�d lelk� bestia v�g�l �sszesz�vetkezik: megegyeznek, hogy sz�nleg �sszecsapnak, �s Gy�rgy megsz�rja a s�rk�nyt - term�szetesen test�nek egy olyan pontj�n tal�lja el, hogy ne okozzon neki maradand� k�rosod�st �s nagy f�jdalmat. Ezut�n az "�tnevelt" s�rk�ny besz�det mond a gy�ztes tisztelet�re rendezett banketten.
Grahame munk�j�t k�s�bb t�bben megpr�b�lt�k lem�solni. Olyanok is akadtak e "nyomk�vet�k" k�z�tt, akik t�ls�gosan sok szentimentalizmust vittek a t�rt�net�kbe. Val�sz�n�leg az � lelk�k�n sz�rad, hogy megsz�letett "Paff, a b�v�s s�rk�ny" figur�ja, amelyben a s�rk�ny ink�bb sz�nalomra m�lt�, mint f�lelmetes, �s ink�bb bugyuta, mint vad, Grahame v�delm�re legyen mondva: ehhez a j�t�ks�rk�nyhoz semmi k�ze nincs. �rdemk�nt jegyezhet� fel viszont, hogy az irodalomban megsz�letett az intelligens, kult�r�lt s�rk�nyalak, akivel az ember egyezs�get k�thet. (Roger Zelazny a Gy�rgy-aff�r The George Business c�mmel �rt egy remek novell�t, amely csod�latos �s megh�kkent�en modern perspekt�v�b�l n�zve mondja el �jra Szent Gy�rgy t�rt�net�t.)
A k�vetkez� nagy jelent�s�g� s�rk�nyt�rt�net Lord Dunsany 1908-ban megjelent The Fortress Unvanquishable, Save for Sacnoth (A bevehetetlen er�d) c�m� �r�sa. Az eg�sz novella csup�n h�szoldalas, de megalapozza a k�s�bbi "kard �s m�gia" sztorikat. Dunsany egy gonosz var�zsl� ellen k�ldi h�s�t, Leothricot, akinek sorban meg kell k�zdenie ellenfele szolg�ival. Leothric legy�zi az �ri�sp�kokat, a v�mp�rokat, a succubusokat, a fegyveres �r�k l�gi�it, mag�t a kardforgat� var�zsl�t, �s v�g�l nem egy, nem is k�t, de h�rom �ss�rk�nnyal is megv�v. Az eg�sz t�rt�netben az a bevezet� r�sz a legeredetibb, amikor az ifj� Leothricnak meg kell szereznie a kardot, amellyel k�s�bb legy�zheti a gonosz var�zsl�t. H�s�nk megtudja, hogy a fegyver val�j�ban egy Tharagaverug nevezet� �ri�si s�rk�nykrokodill gerince, �s hogy ezt a sz�rnyet csup�n egyetlen m�don lehet legy�zni: hal�lra kell �heztetni. Leothricnak h�rom napon �s �jjelen �t kell harcolnia, ennyi ideig kell elker�lnie a veszedelmes karmokat. A bestia v�g�l megd�glik, h�s�nk pedig megszerzi a gerinckardot. Ezut�n m�r viszonylag k�nny� dolga van, csup�n n�h�ny cs�b�t�snak kell ellen�llnia, �s a j�zan esz�t haszn�lnia, de... k�pzelj�k csak el, mit sz�lna egy �tlagos karakter, amikor k�zlik vele, hogy addig kell harcolnia egy szinte sebezhetetlen s�rk�nnyal, m�g az �hen nem hal!
Dunsany m�s s�rk�nyokr�l is �rt, de k�s�bb m�r �ltal�ban a r�gi klis�ket haszn�lta. A Miss Cubbidge and the Dragon of Romance (Miss Cubbidge �s a szerelems�rk�ny) c�m�, 1912-ben megjelent novell�j�ban a hagyom�nyos hercegkisasszony hely�re egy befoly�sos politikus l�ny�t �ll�tja. A t�rt�netb�l kider�l, hogy a le�nyz�nak m�g j�t is tett, hogy elrabolta a sz�rny. A szint�n 1912-ben kiadott t�rt�net, mely a The Hoard of the Gibbelins (Csuffancsok kincs) c�met viseli, szint�n j� p�ld�ja annak, hogy Dunsany milyen �gyesen vari�lta a megszokott elemeket, mik�zben megtartotta az olvas�k �ltal annyira kedvelt karaktereket, a gonosz s�rk�nyokat �s a t�nd�rmes�be ill� nemes lovagokat.

... �lt egy s�rk�ny, amely - ha adni lehet a parasztok szav�ra - meg�rdemelte a hal�lt. Nem csup�n az�rt, mert sz�mtalan ifj� sz�zzel v�gzett kegyetlen m�don, hanem az�rt is, mert velej�ig romlott �s gonosz volt. Minden f�ldet felpr�d�lt, s elnevezt�k a hercegs�g m�tely�nek...
... �gy azut�n Alderic l�ra kapott, l�ndzs�t ragadott, �s addig v�gtatott, m�g �sszetal�lkozott a s�rk�nnyal. A fenevad s�r�, keser� f�st�t ok�dva l�pett el�je. Alderic r�ki�ltott:
- Megesett-e m�r, mi�ta vil�g a vil�g, hogy egy ocsm�ny s�rk�ny legy�z�tt egy nemes lovagot?
A s�rk�ny tudta, hogy ilyen dolog m�g soh'sem t�rt�nt. Lehajtotta a fej�t �s hallgatott egy sort.
- Noh�t - mondta a lovag -, hagyd b�k�n az �rtatlan sz�zeket, ne �zleld meg a v�r�ket �jra, �s l�gy a szolg�m! Mert ha ennek az ellenkez�j�t cselekszed, h�t ezzel a l�ndzs�val vetek v�get az �letednek, �s fajt�d nemsok�ra m�r csak a trubad�rok �nekeiben l�tezhet.
�s a s�rk�ny nem nyitotta ki f�rtelmes pof�j�t, nem rontott e� a lovagra, nem k�p�tt t�zet. Semmi ilyet nem tett, mert tudta � nagyon j�l, mi lett azon s�rk�nyok sorsa, akik nem fogadt�k el az ilyen aj�nlatokat. R��llt az alkura, �s a lovag h� szolg�j�v� lett.