Vajon milyen m�lyen hisz az emberis�g saj�t t�rt�neteiben? A modern fantasy szerz�k olyan dolgokr�l �rnak, amelyeknek l�tez�s�ben nem hihetnek (�ppen ez teszi t�rt�neteiket fant�zia.sztoriv�), �m azt m�r neh�z meg�llap�tani, hogy Shakespeare hitt-e a boszork�nyaiban, vagy Dante elhitte-e a pokol kilenc bugyr�nak l�tez�s�t. Leslie Kordecki Tradition & Development of the Medieval English Dragon (A hagyom�ny �s fejl�d�s a k�z�pkori angol s�rk�ny-irodalomban) c�m�, a toront�i egyetemen 1980-ban k�zz�tett tanulm�ny�ban megjegyzi, hogy a korak�z�pkori t�rt�netek �gy utalnak a s�rk�nyokra, mint �l�, l�tez� l�nyekre, m�g a k�s�bbi �r�sokban m�r puszt�n szimbolikus jelleg�ek, a Gonoszt jelk�pezik, �s f�stt� v�lva elt�nnek, ha egy szent v�gzetes csap�st m�r r�juk. Az ut�bbi meg�llap�t�s ellen�re a legend�k, vagy az �vsz�zadok sor�n fennmaradt t�red�kek alapos tanulm�nyoz�sa ut�n kijelenthetj�k, hogy az emberek egykor val�ban hittek a s�rk�nyok l�tez�s�ben. M�sk�ppen fogalmazva: semi sem igazolta, hogy a s�rk�nyok nem l�teztek, viszont sz�mtalan olyan bizony�t�k volt, amely alapj�n arra lehetett k�vetkeztetni, hogy �lnek, vagy valamikor �ltek ilyen, de legal�bbis hasonl� l�nyek.
Ahogy C. S. Lewis meg�llap�totta a k�z�pkor vil�gn�zet�r�l �rt, 1964-ben publik�lt csod�latos tanulm�ny�ban a The Discarded Image (elkall�dott k�pekben): a k�z�pkori ember nagyon nagy becsben tartotta az �koriak �r�ks�g�t. A k�z�pkor kult�r�j�nak - tudom�ny�nak, orvostudom�ny�nak, teol�gi�j�nak, filoz�fi�j�nak, irodalm�nak stb. - legnagyobb r�sze k�zvetlen�l az �korb�l, az �kori r�maiakt�l, g�r�g�kt�l �s arabokt�l sz�rmazott. Ezen kultur�lis �r�khagy�k sok mindenben k�l�nb�ztek egym�st�l, de abban megegyeztek, hogy valamennyien hitt�k: �ltek s�rk�nyok a F�ld�n valamikor. Ha ennek ellen�re m�gis akadt egy-k�t k�z�pkori k�telked�, csup�n ki kellett nyitnia a legszentebb �r�ks�gnek tartott k�nyvet, a Bibli�t, �s m�ris megtal�lhatta a keresett v�laszt.
A modern Biblia-ford�t�sokban, M�zes els� k�nyv�ben a legel�sz�r megteremtett �l�l�nyeket "nagy tengeri �llatoknak" vagy "ceteknek" nevezik. (�s megteremt� Isten a nagy v�zi �llatokat, �s mindazokat a cs�sz�-m�sz� �llatokat, a melyek ny�zs�gnek a vizekben az � nem�k szerint, �s mindenf�le sz�rnyas repdes�t az � neme szerint... - M�zes I., 1.21.) A k�rd�ses h�ber sz�t, a tannint t�bbf�le m�don lehet �rtelmezni �s ford�tani. Az egyik v�ltozat az, amelyet Szent Jeromos, a latin nyelv� Biblia megalkot�ja alkalmazott. � draconak, vagyis s�rk�nynak ford�totta. A modern angol (�s magyar) Biblia-v�ltozatok Jakab kir�ly kora �ta elvetik a mitikus sz� haszn�lat�t, �s "cetnek", "leviat�nnak", s�t egyes verzi�kban "sak�lnak" ford�tj�k a tannint. A IV. sz�zadt�l haszn�latban l�v� latin nyelv� k�z�pkori Bibli�kban k�r�lbel�l t�z utal�st tanulhatunk a s�rk�nyokra, amelyek a vadonban vagy a nagy tengerekben �lnek, �s �ltal�ban meglapulva v�rj�k a k�zel�kbe t�ved� �vatlanokat. Valahogy �gy �llnak lesben, mint az �denbeli k�gy�, amely a Biblia vonatkoz� r�szlet�nek egyes n�pszer� feldolgoz�saiban maga is s�rk�ny k�p�ben jelenik meg. (Az egyik ilyen feldolgoz�st Edmund Spenser �rta meg The Faerie Queenie [A t�nd�rkir�lyn�] c�m� munk�j�nak els� r�sz�ben. Annak ellen�re, hogy nehezen �rthet�, archaikus nyelvet haszn�l, amikor a k�tet v�g�n le�rja Szent Gy�rgy �s a s�rk�ny k�zdelm�t, az �don t�rt�net hangulata olyan csod�latos, hogy az angol tud�sukban biztos j�t�kmestereknek �rdemes id�t �ldozni a jelenet �ttanulm�nyoz�s�ra.) T�bb fantasy szerz� olyan vil�got kre�lt, amelyben az els� gondolkod� l�nyek s�rk�nyok voltak. (k�zben, ha m�sk�ppen nem, tudat alatti szinten mindenk�ppen hat r�juk az az archeol�giailag igazolt t�ny, hogy F�ld�nk�n az ember l�trej�tte el�tt dinoszauruszok �ltek.) Sajnos sokan vannak az �r�k k�zt olyanok, akiknek fogalmuk sincs arr�l, hogy ezzel a legh�resebb teremt�st�rt�netet dolgozz�k fel.
Fontos megjegyezn�nk, hogy az �tlagos m�velts�g� k�z�pkori emberek hittek a s�rk�nyok val�dis�g�ban, de �gy v�lt�k, hogy ezek a l�nyek m�r r�gen kihaltak. A s�rk�nyok a legend�s m�lthoz tartoznak, csod�k kor�nak lak�i voltak, a k�z�pkori ember sz�m�ra "modern" vil�gban nem lehetett hely�k. A v�letlenszer�en el�ker�lt dinoszaurusz maradv�nyok tov�bbi bizony�t�kul szolg�ltak. (Anglia d�li r�sz�n, a k�oml�sok nyom�ban ma is sokszor ker�lnek el� ilyen dino-maradv�nyok. Tolkien gyermekk�nt tal�lt egy �llkapocs-k�v�letet, amit term�szetesen s�rk�nycsontnak hitt. Nem is t�vedett t�l nagyot.) Persze a k�z�pkori embernek az is �ppen elegend� tan�s�gt�tel volt, amit a legend�s h�s�k �s a szentek �let�r�l sz�l� t�rt�netekb�l megtudott. AZ ilyen mond�kat hallgatva elhitte, hogy hajdan�n �ri�sok �s s�rk�nyok �ltek ezen a vil�gon.
(Az angolsz�szok a kor�bbi lakhely�k�n ismeretlen k�vezett utakat �s k��p�tm�nyeket az orthanc enta geweorc, azaz "�ri�sok fura �p�tm�nyei" n�ven emlegett�k. Hit�k szerint ezek a nagyra n�tt l�nyek m�r r�ges-r�gen kipusztultak, de jeleket hagytak maguk ut�n. �rdekes m�don a XII. sz�zadban �lt nagy walesi kr�nik�s, Geoffrey of Monmouth - aki azokk�v�l le�rta a brit t�rt�nelmet, �sszegy�jt�tte �s feldolgozta az Arthur kir�llyal kapcsolatos, k�zsz�jon forg� t�rt�neteket is - m�r-m�r azon a v�lem�nyen volt, hogy Britannia sziget�n az emberek felbukkan�sa el�tt �ri�sok �ltek. Ami az �ri�sokat illeti, a h�v� k�z�pkori embernek a Biblia is �ppen el�g bizony�t�kul szolg�lt a l�tez�s�kre: Az �ri�sok val�nak a f�ld�n abban az id�ben, s�t m�g azut�n is... - M�zes I., 6.4.)
Az hogy a r�gen �lt l�nyek k�z�l �letben maradt-e n�h�ny, mindig heves vit�k t�rgy�t k�pezte. Ki tudhatta abban az id�ben, hogy mi minden �l�lkodhat a t�voli, felfedezetlen vid�keken? Tolkien szavaival �lve a s�rk�nyok "k�nyelmes t�vols�gban �ltek, ennek k�vetkezt�ben mesebeliekk� v�ltak". �m Tolkien azt sem mulasztja el megjegyezni, hogy a s�rk�nyok a maguk r�sz�r�l val�sz�n�leg ugyan�gy tekintenek a lovagokra:

- Teh�t lovagok csak a mes�kben l�teznek! - mondt�k az ifjabbak �s tapasztalatlanabbak. - Gondoltuk.
- Legal�bbis kevesebben vannak - v�lt�k a b�lcsebbek �s id�sebbek - messze �s kevesen, �s nem kell m�r f�lni t�l�k.